Szerencsére létezik a Magyar Távirati Iroda, amely rajta tartja a kezét a világ történéseinek ütőerén, ezért anélkül, hogy ott lettünk volna, mi is be tudunk számolni egy mázlista győri fiúkórus brazíliai utazásáról. Az MTI mázlista tudósítója az énekes fiúkkal tartott és a "Győri bencés diákok Brazíliában" című munkájában emlékezett meg az eseményekről, itt pedig egy rövid összefoglaló az iskola honlapjáról.

Beboldoztam azokat a témákat, melyekről szívesen tudósítanék én is akár már holnap, amennyiben valaki állná a tudósításhoz szükséges utazás költségeit.

Sikere volt Brazíliában a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnázium fiúkórusának – vág bele az MTI. A kamaraegyüttes a magyar bencések által Sao Paulóban alapított iskola fennállásának 60 éves jubileumi ünnepségén lépett fel, és még további hét koncertet adott a városban és a környéken. (A sao paulói bencésekről itt egy remek cikk, a fotó is tőlük van kölcsönbe.)

A Szent Gellért apátságban megtartott jubileumi ünnepségen a győri csapat tapasztalhatta, hogy mekkora szeretetben és becsben tartják az iskola brazil vezetői, tanárai és diákjai a magyar alapító atyákat: az eseményen részt vevő magyar bencéseket nagy tapssal és lelkesedéssel fogadták az ünneplők.

A fiúkórus ellátogatott Minas Gerais államba, az egykori bányászvidékre is, amelyet brazil Szilícium-völgynek emlegetnek, miután a Microsoft több vállalkozást telepített oda. A koncert zárásaként felhangzó magyar népdalcsokor elsöprő sikert aratott, a közönség háromszor visszatapsolta őket. A legnépesebb hallgatóság Tatuiban, az ottani zeneakadémián ünnepelte az együttest. A 600 személyes hangversenyteremben telt ház előtt szólaltatták meg Monteverdi és Carissimi műveit.

A Sao Pauló belvárosában lévő Magyar Házban a koncert családi légköre maradt emlékezetes valamennyiük számára - a vendéglátók magyar lángossal kínálták őket. Mint kiderült, vannak ottani buzgó magyarok, akik cserkészcsapatot szerveznek, népdalkört, néptánccsoportot működtetnek, és nem hagyják feledésbe merülni a magyar kulturális örökséget. A magyar nyelv viszont már-már kultikus elemként jelenik meg az életükben, hiszen jórészt már maguk között is portugálul beszélnek. A magyar mise szövegébe viszont anyanyelvükön kapcsolódnak be.

A győri kórust Iróffy Zsolt atya - brazil nevén Dom Gabriel - hívta meg a nevezetes jubileumra. A 82 éves bencés szerzetesnek szorosak a kötődései a Rába-parti városhoz: annak idején a győri bencés gimnázium diákja volt. Ötvenkilenc éve él Brazíliában, sokáig ő igazgatta az intézményt. Az iskola, amelyet Szent Imréről neveztek el, már a kezdet kezdetén sem volt színmagyar. Ma már mindössze nyolc magyar diák tanul falai között, a többiek brazilok. Ők nem igazán beszélnek magyarul, a portugállal jobban boldogulnak, viszont azzal lepték meg a győri csapatot, hogy magyar népdalt énekeltek: a Serkenj fel kegyes nép kezdetű dalra zendítettek rá, ezzel köszöntötték iskolatársukat.

Az iskola vonzáskörében jelenleg négy magyar bencés él, valamennyin hajlott korúak. De nemcsak ők, hanem az iskolában tevékenykedő brazil, argentin, chilei szerzetesek is a Magyar Bencés Kongregációhoz tartoznak. Templomuk üvegfestményeinek (lásd fotó) egyikén a világörökséghez tartozó Pannonhalmi Bencés Főapátság épületegyüttese látható madártávlatból, alatta az alapítás dátuma: 996. A társalgót pannonhalmi képek díszítik, másutt Budapest látképével találkoztak a győriek. Sok a magyar vonatkozás, ez is jelzi, hogy életben akarják tartani a magyar gyökereket. És ami legalább ennyire fontos: szeretettel veszik körül azokat az idős magyar bencéseket, akiket alapító atyaként tisztelnek.

(További érdekességek a túloldalon!)

A magyar bencések az 1930-as évek eleje óta vannak jelen Brazíliában. Kezdetben az ott élő magyar közösség lelki gondozását vállalták, majd megalapították a Szent Gellért kolostort, 1951-ben pedig megnyitották az iskolát. Döntésükben minden bizonnyal szerepet játszott, hogy a bencések az oktatásban jelentős hagyományokkal rendelkeznek, és volt középiskolai tanári végzettségük is.

A kamarakórusnak ajándék volt a kirándulás, az utazás anyagi terhét a meghívók vállalták. A teljes énekkar nagyobb létszámú, közel negyven tagú. A legfiatalabbak kisgimnazisták, 12-13 évesek, a legidősebbek az érettségi után ugyan már elbúcsúztak az iskolától, de énekelni még visszajárnak.