Izaura barátai

Elképesztő videó arról, amikor egy okos kisgyerek rájön, hogy a tányérján lévő polip valaha élt. Kérdezgeti az anyukáját, aztán arra jut, hogy "ha megesszük az állatokat, akkor meghalnak... nem tetszik, hogy meghalnak, inkább azt szeretném, ha maradnának a lábukon". Úgyhogy úgy dönt, hogy a jövőben inkább csak rizst és krumplit eszik.

Nemcsak vegáknak must see.

via

(Ha a jövőben nem akar lemaradni a posztjainkról, ide érdemes klikkolni.)

...és még véletlenül se szó szerint. Csodálatos gyűjtés az Economisttól, mely megmutatja, hogyan dekódoljuk mindazt a sok érdekességet, amit a brazilok kommunikálnak felénk. Kötelező mindenkinek, akinek életében legalább egyszer volt/van/lesz dolga brazil emberrel (szmájli szmájli szmájli szmájli szmájli).

Fotó innen

What Brazilians say: Yes (Sim)
What foreigners hear: Yes
What Brazilians mean: Anything from yes through perhaps to no

What Brazilians say: Perhaps (Talvez)
What foreigners hear: Perhaps
What Brazilians mean: No

What Brazilians say: No (Não)
What foreigners hear (on the very rare occasion a Brazilian says it): No
What Brazilians mean: Absolutely never, not in a million years, this is the craziest thing I've ever been asked

What Brazilians say: I'm nearly there (Tô chegando)
What foreigners hear: He's nearly here
What Brazilians mean: I've set out

What Brazilians say: I'll be there in ten minutes (Vou chegar em dez minutinhos)
What foreigners hear: He'll be here soon
What Brazilians mean: Some time in the next half-hour I'll get up off the sofa and start looking for my car keys

What Brazilians say: I'll show up later (Vou aparecer mais tarde)
What foreigners hear: He'll be here later
What Brazilians mean: I won't be coming

What Brazilians say: Let's stay in touch, ok? (A gente se vê, vamos combinar, ta?)
What foreigners hear: He'd like to stay in touch (though, puzzlingly, we don't seem to have swapped contact details)
What Brazilians mean: No more than a Briton means by: "Nice weather, isn't it?"

What Brazilians say: I'm going to tell you something/ Let me tell you something/ It's the following/ Just look and you'll see (Vou te falar uma coisa/ Deixa te falar uma coisa/ É o seguinte/ Olha só pra você ver)
What foreigners hear (especially after many repetitions): He thinks I'm totally inattentive or perhaps mentally deficient
What Brazilians mean: Ahem (it's just a verbal throat-clear)

What Brazilians say:  A hug! A kiss!  (Um abraço! Um beijo!)
What foreigners hear: I've clearly made quite an impression—we've just met but he/she really likes me!
Waht Brazilians mean: Take care, cheers, bye

What Brazilians say: You speak Portuguese really, really well! (Você fala português super-bem!)
What foreigners hear: How great! My grammar and accent must be coming on a lot better than I thought
What Brazilians mean: How great! A foreigner is trying to learn Portuguese! Admittedly, the grammar and accent are so awful I can barely understand a word... but anyway! A foreigner is trying to learn Portuguese!

(Ha a jövőben egyetlen brazil hírről sem akar lemaradni, ide érdemes klikkolnia!)

Nem nagyon tudok elképzelni annál viccesebb politikusos fotót és videót, mint ami pár nappal ezelőtt jelent meg, amikor Dilma Rousseff bemutatta a caxirolát, a brazilok válaszát a vuvuzelére. A 2014-es foci-vb-re kitalált hangszer amúgy a caxixi továbbfejlesztett változata, ami egyebek mellett a capoeira egyik alaphangszere, a berimbau elválaszthatatlan barátja.

Balra ugyebár a világ egyik legbefolyásosabb asszonya, Dilma Rousseff, középen Carlinhos Brown zenész, jobb szélen pedig a mindenkinél boldogabb és veszettül caxirolázó Marta Suplicy, kulturális miniszter

Ha a jövőben nem szeretne lemaradni a brazil hírekről, ide érdemes klikolni!

Ezen az oldalon lehetséges, hogy bárki beleszólon egy ilyen fontos, történelmi Ügybe és a véleménye még egy könyv tartalmát is befolyásolja. Szerencsére egyszerre több mindenre lehet szavazni, de én önfegyelmet gyakoroltam és megálltam kettőnél. És senki se felejtsen el lepörgetni az aljára heló!

Egy újabb pompás videoklip a Cícero nevű zenekartól, ezúttal Rióból a Centroból, ahol a téren nyüzsgő embereken és a melankolikus zenehallgatáson túl egy esernyős flashmobot is végigkövethetünk - amint azt a szimpatikus hipszter fiatalok megrendezik. Néha kicsit idegesítő a kameramozgás, de tessék, itt a bizonyosság, hogy a funky Riót sem kerüli el a melankólia. Különben azt figyeltem meg, hogy az utóbbi egy-két évben a kúl brazil videoklipek elmaradhatatlan tartozéka lett a bohóc (például ezt az amúgy kiváló videoklipet sem kíméli). Ki tudja, miért.

A Budapest Bár pár hete tízállomásos miniturnéra utazott Brazíliába. Az első repülőjét a hó miatt lekéső, majd a másodikkal kollégái után eredő Lovasi András a turnéról visszatérve emailes miniinterjúban számolt be tapasztalatairól. Eszerint négy napot töltöttek Rióban (L.A. csak hármat - lásd repülő), a többit Sao Paulóban; emellett turistáskodtak és megtekintették az Iguazu-vízesést. Kiderül egyebek mellett, hogy milyen koncertezni Brazíliában, hogy a brazilok felállva ünnepelték a Budapest Bárt, hogy miért érezte magát Bástya elvtársnak L.A., illetve az is, hogy sudár termetére még a helyi nők is felfigyeltek, amit a még sudárabb Frenk azzal igyekezett hárítani, hogy L.A. ki van égve.

Lovasi András a Budapest Bárral (kép innen)

Elsőként azt szerettük volna megtudni, hogy voltak-e Lovasi Andrásnak előzetes elvárásai Brazíliával szemben és észlelte-e a két szupermetropolisz, a nemtörődöm Rio és a szorgos Sao Paulo közti eltéréseket és rivalizálást:
Nyilván volt néhány sztereotípia a fejben, és ezeknek lelkesen meg is feleltek a brazilok, de a városok közti rivalizálás nem annyira jött át. Csak annyi, hogy Sao Paulóban nagyobbak és drágábbak a kocsik. És talán a belvárosban kevesebb a rendőr. Rióba a  reptérről befelé jövet azért elég riasztó volt a sok lepusztult épület és romhalmaz a permanens olajszag és az akkor még szokatlan rengeteg szögesdrót mindenen. Rióban tényleg minden nap buli volt, legalábbis a mi utcánkban, ahol aludtunk (szerettem volna csak), az utcán a helyiek a hostelben meg a horvát turistalányok és a körülöttük legyeskedő szörfbajnokok vitték a prímet. Minden este más műfajú parti volt állítólag a belső udvaron, amit krétával írtak fel egy táblára: afrobeat, funky stb., de én mindig ugyanazt a James Brown-videót láttam csak, és mentem aludni, a Frenk mondta is az érdeklődő lányoknak, hogy már ki vagyok égve. Sao Paulóban meg voltunk két klassz buliban is, egy utcabálon, meg egy choro-klubban, jó volt a zene, és gud volt a vájb (ezt egy kaliforniai fiú mondta, egy nagyon szép helyi lányt ölelgetve).

Hogyan fogadták a zenekart, ugyanazok a számok hasítottak, mint itthon? Hogyan reagáltak a sao paulói magyarok?
Csak egy olyan hely volt, a Magyar Intézet, ahol többségben voltak a magyarok, máshol max egy-két család. Mindenhol nagyon szerették a produkciót, néha már közben is ment a felállva ünneplés, stb., a műsor fele instrumentális volt, az énekesek csak 2-2 dalt énekeltek, de azok is működtek. a körülmények klasszak, jó cuccok, új koncerttermek, teltház, jó logisztika, catering, szóval nagyon menőként kezeltek bennünket.

A magyarok közvetlenek, segítőkészek, és főleg az idősebbek részéről tapasztaltuk persze a megindulás jeleit is, de szerveztek nekünk napközbeni programokat is, úgyhogy amennyire lehetett bejártuk Sao Paulót (inkább csak néhány részét, mert ezt a várost szerintem senki sem ismeri teljesen).

Találkoztál olyan brazil zenékkel, amiket azóta is hallgatsz vagy készülsz letölteni? Brazíliában mindig, mindenhol szól a zene, kaptál el valamit, ami akár beépülhet még valahova?
A telefonommal felvettem pár zenekart, de sajna nem tudom a nevüket, de megismerkedtünk egy kint élő magyar csajjal, aki lehet, hogy megpróbál néhány zenekart Európába és persze Magyarországra elhozni. A direkt hatások általában elég bénák a zenében, lehet, hogy csak évek múlva bukkan fel valami motívum, de akkor már azt hiszem majd, hogy én találtam ki. 

És végül arra a kérdésre, hogy mit szeretett leginkább és mit legkevésbé Brazíliában, a következőket válaszolta az előadóművész:
Amit igen: leginkább a gyümölcsök, a steak-ek, az éghajlat és a meleg eső, a sokféle ember, hogy a nők belenéznek a szemedbe, a zöld sok árnyalata, a Copacabanán este a focizó kiscsávók, a kényelmes buszfotelek éjjel, hogy amikor úsztam egyedül egy medencében, ketten is vigyáztak rám egy-egy magaslesről, mint Bástya elvtársra.

Bástya elvtárs az uszodában

Amit nem: elég drága minden (az utolsó 3 évben állítólag 30%-kal nőttek az árak). Sok a rács, szögesdrót, villanypásztor, szerencsére minket nem zsebeltek ki, megúsztuk, de sok kemény sztorit meséltek a helyiek.

(Ha a jövőben semmiképp sem szeretne lemaradni a brazil hírekről, ide érdemes klikkolni.)

Ez: Trupe chá de boldo. 2.13-nál vizuálisan is adja:

A zenekar ilyen szimpatikus borítókkal kedveskedik

Ha nem szeretné, hogy elkerüljék a brazil hírek, ide érdemes klikkolni.

Kissé kopottas magyar nyelven írt felhívást illetve pár képet tett fel a Facebookra egy Brazíliavárosban élő magyar nő, aki így próbálja megtalálni a magyar rokonait. Annyit biztosan tud, hogy a szülei Szegedről és Temesvárról származnak, és valószínűleg van egy Gizella nevű húga. Íme a felhívás és néhány kép:

"KERESEK A CSALÁDOM MAGYARORSZÁGON

En keresek a magyar családom. Anyukám és apukám azok Brasilba jötek 1949 és elvezsettek a kapcsolat a családjuk. Apukám Körössy Mihalynák hivot e Kamila Fekete anyukámnak a nevit. Pedig, mikor Brasilba gjült anyukám, ü megvaltozott a nevit Katarina Kaffka Körössy.
Apukám zsületett Temesvárbam és anyukám, Zsegeden.
Nekem van csak ezök a fenykepek amitt itt kiküldöm. Ezök a fenykepek 1960 évesrül. Ha valaki ismer esök a szemely, lëccives kérem hogy mondjan nekem itten a Face Book vagy as e-mail: gkorossy@ig.com.br.
Közsönöm szépen."

Azt mindenképpen leszögezem, hogy nem ellenőriztem a felhívás hitelességét, de úgy döntöttem, jószándékúan állok hozzá, és megosztom.

A felhívást író Kőrössy Gabriella szerint ez a húga fiatalkori képe lehet

A többi kép és a felhívás itt látható.

(Itt tudja lájkolni a blogot, és így nem marad majd le a brazil hírekről.)

Nem a legaktuálisabb, mert ugye Csehszlovákia még ott van, mindenesetre érdekes méretszemléltetés, mekkora őrületesen hatalmas ország ez a Brazília. Szemlátomást kényelmesen elférne benne egész Európa, Magyarország pl. egy citromsárga kisegér Északon.
Innen, erre még érdemes visszaemlékezni.

Csigavér, nem fogunk átalakulni lakberendező bloggá, viszont egy égető kérdésről szólni kell: nagyon jó lenne szakítani azzal a szemlélettel, hogy függőágyat csakis kintre, két fa közé, a kertbe lehet felkötözni. Ez ugyanis nem igaz: több millió brazil háztartás tapasztalata mutatja, hogy függőágyat igenis fel lehet szerelni beltérbe is. Alig valami lehet kellemesebb annál, mint kényelmesen ringatózni/szenderegni benne, miközben kint már harmadik hete zuhog az eső. A braziloknál a függőágy amúgy ugyanolyan must have háztartási kellék, mint nálunk az őrölt pirospaprika: minden lakásban van legalább egy. A legtöbb téglafal pl. simán elbírja, nyilván a vasbeton is, a panelról nincsenek ismereteim. Amúgy Magyarországon is lehet kapni brazil függőágyakat, én még régebben vettem egyet Rióban, és napokon belül fel fogják szerelni, a közelgő tavaszra való tekintettel egyelőre az erkélyre.

Íme a megállapítást illusztráló képek több brazil blogból nyúlva (nekem gyanús, hogy a 4-es számmal ellátott panelban van):

Ez az utolsó voltaképp kakukktojás, mert ezt terítőből csinálták