Izaura barátai

Nagyon ígéretes kiállítás nyílik hamarosan a belvárosban: a Nádor Galéria és a Belvárosi Művészek Társasága szeptemberben rangos brazíliai művészeket lát vendégül. A Brazília színei című kiállításon olyan nemzetközi hírű művészeket mutatnak be, akik Sao Paulo, Rio de Janeiro és Bahia államban élnek és alkotnak.

„A tárlaton tizennégy művész munkáit tekinthetik meg. A Budapesten még soha nem látott művek nem nélkülözik az európai kötődéseket, de a Kelet-Európainál erőteljesebb, bujább, szabadabb és igazodásoktól mentes alkotásmód és kolorit jellemzi művészetüket.

A főleg hölgyekből álló művészcsoport hűen tükrözi a csodálatos és óriás Brazília sokszínűségét, amelyben érzékelhetjük a latin metropolisz és a dzsungel levegőjének egymással ellentétes izgalmas atmoszféráját” - olvasható a Facebook-meghívóban.

A kiállítást 2011. szeptember 8-án csütörtökön, 18 órakor, Sérgio Eduardo Moreira Lima, Brazília magyarországi nagykövete nyitja meg. Köszöntőt mond Kovács Péter Balázs képzőművész.

A kiállítás 2011. szeptember 23-ig tekinthető meg a Nádor Galériában.

További infó:
Nádor Galéria
József Nádor tér 8.
Nyitva tartás: kedd, szerda, csütörtök, péntek, szombat 10-18 óráig
Itt a weboldal, de egyelőre itt még nem találtam semmit, így a pontos neveket sem.

Még júniusban gyors egymásutánban megnéztem két olyan filmet, ami brazil vagy Brazíliáról szól, és normális esetben nem néztem volna meg egyiket sem, de mivel egy hétig hét öltéssel a számban feküdtem, a leszedált állapotba ez pont belefért.

Az egyik a Rio című 3D-s animációs madaras film, a másik a Budapeste. Közös bennük az, hogy brazil a rendezőjük, a madarasé a Jégkorszak-trilógiát is jegyző riói rendező, Carlos Saldanha, a másiknak Walter Carvalho.

A Rio című filmnek nagyon javára vált a rendező helyismerete (ami már a trailerből is feltűnt), elképesztő földrajzi pontossággal ábrázolja Riót (a tengerparti részt, a favelákat, a Santa Terezát, a Sambadromót, de még a sárkányrepülő-felszállót is, ami egy közkedvelt turista célpont, nemrég olvastam a fácsén, hogy egy ismerősömtől felszállás előtt ott loptak el valamit).

A karakterek is szuperek: például a brazil-jelkép tucanó madár, akinek kiemelkedő pillanata, amikor szorult helyzetben jön a híres num dá pra dá um jeitinho? dumával, amit kb. úgy lehetne lefordítani, hogy nem tudnánk megoldani okosba? (Oké, angolul láttam, csak gondolom, hogy ezt mondta.)

Évekkel ezelőtt Amszterdamban szilvesztereztünk egy vegyes brazil-holland-magyar-német társaságban. Nagyon jól szórakoztunk a brazil cimbiken, ahogy a hóban és jégen igyekeztek egyensúlyozni, és megállapítottuk, hogy a brazilok képtelenek hóban járni. Hát erre nem azzal kezdődik a film, hogy egy brazil csávó a hófödte Minnesotába utazik, és szerencsétlenkedve bukdácsolva beesik egy könyvesboltba? De.

Aztán hamar átvált Rióra a helyszín, ahol mindenféle bonyodalom jön. A favelákban ezúttal nem drogdealerek tanyáznak, hanem - a rájuk amúgy megszólalásig hasonlító - illegális madárkereskedők. Minden őrületesen tipikus, és bár a cselekmény tökéletesen kiszámítható, könnyed nyáresti mulatság annak, aki járt már Rióban / ismer pár brazilt, mert valószínűleg többször a térdét fogja csapkodni, és a képernyőre fog mutogatni, hogy hű, ez mennyire így van, mivel remek karikatúra ez a film!

A valósághoz való ilyesfajta ragaszkodás már nem mondható el Walter Carvalho Budapeste című filmjéről, ami a híres dalnok, Chico Buarque azonos című bestseller-könyve alapján készült. A film a könyv adaptációja, utóbbit több mint 20 országban adták ki (nálunk is, nem túl jó fordítással). A Budapeste Brazíliában 280 000 példányban kelt el, és több mint 70 hétig vezette a bestseller listát, Angliában bekerült a tíz legjobb 2004-ben kiadott könyv közé.

A könyv úgy született, hogy a szerző (akkor még) nem járt Budapesten, de ismerte és megfordította a Brazíliába emigrált magyar nyelvzseni, Rónai Pál történetét. A könyv még elviselhető olvasmány, a film viszont inkább elviselhetetlen. De nem a túlzott fikció miatt nem jó (sem a könyv, sem a film), hanem mert kínos dolgokat mutat Budapestről, a szereplők is kínosak - még Hámori Gabi a legkevésbé - és így aztán a végeredmény is kínos. Szimpla hülyeségek is vannak benne, pl. a riói reptéren a check innél magyarul beszél a hangosbemondó, de nem is vesztegetek rá több szót.

(Nagyon érdemes továbbolvasni!)

Nyár eleje óta új budapesti nagykövete van Brazíliának: Sérgio Eduardo Moreira Lima, aki Rio de Janeiróban született, a budapesti előtt rengeteg országban töltött be külszolgálatot, gyerekkorában a szomszéd gyerekekkel capoeirázott, most pedig magyarul tanul. Itt van két részlet, a teljes interjú pedig itt olvasható.

Brazília nagyon gyors fejlődésen ment keresztül az elmúlt 20-25 évben, amit a part menti olajlelőhelyek felfedezésén túl a 2014-es foci-vb és a 2016-os olimpiai játékok csak erősíteni fognak. Reálisnak tartja, hogy ez a boom egy csapásra megváltoztatja az ország arculatát?

Folyamatosan változóban van az ország. Ezek a változások nem annak köszönhetők, hogy a jóisten brazil lenne (brazil közmondás), hanem a technológia és a tudomány fejlődésének, az éveken át tartó technológiai kutatásoknak és annak, hogy a legjobb egyetemekre küldtük az embereinket. Évekkel ezelőtt Brazília bizonyos részei - mint Rio de Janeiro, Sao Paulo, Minas Gerais - szépen fejlődtek, mindeközben az északkeleti régió helyzete alig javult. Most viszont azt lehet látni, hogy az egész ország mozgásba lendült. Amikor megszülettem, Brazília még meglehetősen provinciális ország volt, most pedig a lakosság 90 százaléka városokban él, nagyon felgyorsult az urbanizáció.

Végezetül mi az a három hely, három tevékenység és három étel, amit annak javasolna, aki életében először utazik Brazíliába?
Rio de Janeiro, Brazíliaváros és Salvador.
Biciklizés, hegymászás és siklóernyőzés.
Feijoada, moqueca de peixe és tutu a mineira.

Egyelőre nyaral ill. a parlagfűvel hadakozik a blog, ezért kevesebb a kontent, úgyhogy a szeptemberi kezdésig hallgasson mindenki zenét. Itt van mindjárt Chico Buarque Construcao című száma, ami egy metaforikus utalásokban és nyelvi leleményekben gazdag dal a katonai diktatúra idejéből. A számot a Rolling Stone magazin minden idők harmadik legjobb brazil számának választotta, és benne van az 1001 szám, amit hallanod kell, mielőtt meghalsz könyvben is - ez gondolom fontos azoknak, akik adnak a zenei újságok listamániájára.

Hétfőtől már az üzletekben lehet a répából készült cukorral azonos minőségű, Brazíliából importált nádcukor, amelyet a Magyar Cukor Zrt. kaposvári gyárában, az ország egyetlen működő cukorgyárában dolgoznak fel - közölte Szeles Zoltán, a kaposvári gyár operatív igazgatója pénteken az MTI-vel.

A nádcukor behozatalára azért volt szükség, mert nem tudják kiszolgálni a vevőiket a hazai cukorrépa őszi betakarításáig, a magyarországi termelés ugyanis az elmúlt években jelentősen visszaesett - indokolta Szeles Zoltán a tulajdonos, az osztrák Agrana cégcsoport lépését. Mint mondta, gazdasági szempontból ez nekik "nullás üzlet", a piac megtartása és fenntartása a céljuk.

A nádcukorból készült termék fogyasztói ára a cukorrépából készült cukorhoz hasonló lesz - hangsúlyozta a szakember, hozzátéve: a piaci árakat alapvetően a világpiaci árak, illetve az európai piaci árak befolyásolják.

Az igazgató a nádcukor behozatalról azt mondta: importra a hazai cukorrépa-termelés csökkenése óta minden évben szükség van, az újdonság az, hogy most nem répa-, hanem nádcukor került az országba. Ez annyiban különleges, hogy Magyarországon körülbelül 100 éve nem finomítottak nádcukrot. A nádcukor finomítására április óta készültek, a kristályosítás technológiai folyamata ugyanis más, mint a répacukornál - fűzte hozzá.

A kaposvári gyárban 20 ezer tonna nyers nádcukorból mintegy 19 ezer tonna - a répacukorral azonosan, 99,9 százalék szacharóz vegyületet tartalmazó - tiszta cukor készül.

Az első 8 ezer tonnás brazíliai szállítmány feldolgozását szerdán kezdték el, a munka várhatóan a hónap végéig tart. A feldolgozásban a gyár 170 állandó dolgozója mellett 60 idénymunkás is részt vesz.

A várhatóan szeptember 7-én induló, 100-110 naposra tervezett kampányban mintegy 900 ezer tonna cukorrépából 105-110 ezer répacukrot állítanak elő, ami megfelel az Európai Unió által meghatározott, cukorrépából belső piacra termelhető cukorkvótának - közölte az igazgató. Hozzátette: ez a mennyiség a hazai cukorfogyasztás harmadát fedezi.

Brazil nádcukor ment meg minket a keserűségtől, száz év után először ugyanis nádcukrot finomítanak Magyarországon, hogy pótolják a hiányt. Az első 8000 tonna már Kaposváron van, az asztalra ősszel kerülhet a brazil nádcukor.

Lám, hogy változik a világ, nemrég még azt írtuk itt, hogy a brazilok miatt nincs cukor a sarki közértben, amit aztán a hivatalos szervek némiképp meg is erősítettek, most meg azt fogjuk írni, hogy éppen miattuk lesz!

A Magyar Cukor Zrt. Brazíliából származó, 20 ezer tonnányi nádcukor feldolgozásával enyhíti a cukorrépa kora őszi betakarításáig és feldolgozásáig várható piaci hiányt - írja a szerdai Világgazdaság.

Így néz ki megmentőnk, a cukornád, ráadásul amikor még zöld, le is szokták centrifugálni és akkor szuperfinom lé folyik ki belőle

A lépés azért is különleges, mert Magyarországon körülbelül 100 éve nem finomítottak nádcukrot, ez azonban a környező országokban bevett szokásnak számít. A dél-amerikai alapanyag Constantán keresztül érkezik majd a Duna menti adonyi kikötőbe.

A 20 ezer tonnányi nyers nádcukorból a feldolgozás után 19 ezer tonna tiszta cukor kerülhet a kereskedőkhöz - tájékoztatta a Világgazdaságot Bráth Zoltán, a társaság igazgatóságának elnöke. A nyersanyag behozatalára azért van szükség, hogy a hazai cukorrépa betakarításáig és feldolgozásáig valamelyest megoldható legyen Magyarország ellátása - írja a cikkre hivatkozva az MTI.

Az első szállítmány - 8000 tonna - Brazíliából származó nyers nádcukor már az országban van, feldolgozása a cég kaposvári üzemében történik, így a hét végére már a kereskedőkhöz kerülhet az első kontingens cukormennyiség, az utolsó pedig szeptember első napjaiban hagyja el Magyarország egyetlen cukorgyárát.

(Engem például az nagyon érdekelne, hogy rá lesz-e írva a zacskóra, hogy Nádcukor vagy marad az, hogy Cukor.)

A brazil focisták kifogyhatatlan muníciót jelentenek a különféle vicces storyzásokhoz, de van, amikor elég, ha kimondjuk a nevüket, mely egyszerre tükrözi az európai kultúra mély gyökérzetébe való kapaszkodást, valamint a primér vágyak megfogalmazásának elsöprő őszinteségét. Mondjuk hát ki együtt:

VÁGNER LOVE!

Hibátlan magyarázat Diego Costától, aki az Atletico Madrid edzőtáborába csak laza négy nap késéssel bírt megérkezni (köszi Bede!):

“Csak kommunikációs problémák voltak, ez egy félreértés, semmi más. Volt egy kis kavarodás, és azért maradtam négy nappal tovább Brazíliában, mert elhagytam a mobilom, és csak egy másik, brazil számom volt, azt meg az Atleticónál sajnos nem tudták. De amikor végre elértek, azonnal vettem egy repülőjegyet, hogy vissza tudjak menni. Egyébként már nagyon vártam az ügynököm hívását, mert szinte unatkoztam Brazíliában.”

Tudo bem, amigo!

Háromnapos brazil fesztivál lesz péntektől vasárnapig a Palatinus strandon a Brazil Kulturális Központ szervezésében. Lesznek sport -és kulturális programok, zeneoktatás, útibeszámolók, brazil kaják, batucada-zenekar és még Irie Maffia és Fokn Bois koncert illetve brazil vendégművészek is.

A Palatinus, amikor nincs fesztivál

Az eseményt a brazil kultúra Magyarországra érkezésének tízéves évfordulójára szervezik, 2001 táján jelentek meg ugyanis az első capoeirás figurák a hazában. Az eseménynek még az időjárás is kedvez: brazilos 35 fok lesz, az autentikus totál hatás kedvéért legfeljebb csak a páratartalmat kell majd mesterségesen pótolni.

(A beugró 1500 HUF, minden infó itt.)

És máris itt van a második brazil testbeszéd-oktató bejegyzés: a néni zseniálisan elpantomimozza az összes jelet, melyek használatával megtévesztésig brazillá fejleszthetjük magunkat. 4.01-nél van az abszolút kedvencem, a fülcimparángatás, aminek a jelentése kb elképesztően élvezetes valami (általában kaja).