Szolgáltató adatai Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Így nézett ki a riói Krisztus-szobor október végén

Szerintem nem fotoshop, hanem valódi.

0 Tovább

Amikor a Gringo Times kedvesen közölte a fotóimat

Valamivel több mint két évvel ezelőtt egyszer csak felbukkant négy képem a riói expat-újságban, a Gringo Times-ban - amit azóta Rio Times-nak hívnak és a helyi gringóknak segít eligazodni a mindennapi életben és híreket is közöl. Az utazás után kb. fél évvel egy akkoriban szerkesztőként ott dolgozó amerikai ismerősöm dobott rám egy mailt valamelyik reggel, hogy gyorsan leszedné a Facebookról néhány fotómat, oké-e. Mire írtam volna, hogy oké, hopp, már kint is voltak a képek. A printscreen megmaradt, így most szerencsére tudok vele menőzni. A képeket 2009-ben csináltam, ami a második Rió-túra volt és csak a külföldi cimbik unszolására raktam fel a Fácséra, de lám, mennyire érdemes volt.

(Popupot sajnos továbbra sem tud az okos postr, így csak ilyen kicsiben lehet megnézni, lent csatoltam őket nagyban).
A képek középtájt, egymás mellett egy csíkban láthatók, lent pedig külön-külön az Ipanemáról és a Barráról

0 Tovább

Rio Breaks

Be kell valljuk, hogy csak most jutott el hozzánk a Rio Breaks címet viselő 2009-es szörfös favelafilm híre. Alkalmasint majd mi is megnézzük az érdekesnek tűnő dokut, de addig is sok szeretettel küldjük mindenkinek a film fantasztikus soundtrackjét.

0 Tovább

Két filmről: Miért jó a madaras 3D-film és miért rossz a Budapest?

Még júniusban gyors egymásutánban megnéztem két olyan filmet, ami brazil vagy Brazíliáról szól, és normális esetben nem néztem volna meg egyiket sem, de mivel egy hétig hét öltéssel a számban feküdtem, a leszedált állapotba ez pont belefért.

Az egyik a Rio című 3D-s animációs madaras film, a másik a Budapeste. Közös bennük az, hogy brazil a rendezőjük, a madarasé a Jégkorszak-trilógiát is jegyző riói rendező, Carlos Saldanha, a másiknak Walter Carvalho.

A Rio című filmnek nagyon javára vált a rendező helyismerete (ami már a trailerből is feltűnt), elképesztő földrajzi pontossággal ábrázolja Riót (a tengerparti részt, a favelákat, a Santa Terezát, a Sambadromót, de még a sárkányrepülő-felszállót is, ami egy közkedvelt turista célpont, nemrég olvastam a fácsén, hogy egy ismerősömtől felszállás előtt ott loptak el valamit).

A karakterek is szuperek: például a brazil-jelkép tucanó madár, akinek kiemelkedő pillanata, amikor szorult helyzetben jön a híres num dá pra dá um jeitinho? dumával, amit kb. úgy lehetne lefordítani, hogy nem tudnánk megoldani okosba? (Oké, angolul láttam, csak gondolom, hogy ezt mondta.)

Évekkel ezelőtt Amszterdamban szilvesztereztünk egy vegyes brazil-holland-magyar-német társaságban. Nagyon jól szórakoztunk a brazil cimbiken, ahogy a hóban és jégen igyekeztek egyensúlyozni, és megállapítottuk, hogy a brazilok képtelenek hóban járni. Hát erre nem azzal kezdődik a film, hogy egy brazil csávó a hófödte Minnesotába utazik, és szerencsétlenkedve bukdácsolva beesik egy könyvesboltba? De.

Aztán hamar átvált Rióra a helyszín, ahol mindenféle bonyodalom jön. A favelákban ezúttal nem drogdealerek tanyáznak, hanem - a rájuk amúgy megszólalásig hasonlító - illegális madárkereskedők. Minden őrületesen tipikus, és bár a cselekmény tökéletesen kiszámítható, könnyed nyáresti mulatság annak, aki járt már Rióban / ismer pár brazilt, mert valószínűleg többször a térdét fogja csapkodni, és a képernyőre fog mutogatni, hogy hű, ez mennyire így van, mivel remek karikatúra ez a film!

A valósághoz való ilyesfajta ragaszkodás már nem mondható el Walter Carvalho Budapeste című filmjéről, ami a híres dalnok, Chico Buarque azonos című bestseller-könyve alapján készült. A film a könyv adaptációja, utóbbit több mint 20 országban adták ki (nálunk is, nem túl jó fordítással). A Budapeste Brazíliában 280 000 példányban kelt el, és több mint 70 hétig vezette a bestseller listát, Angliában bekerült a tíz legjobb 2004-ben kiadott könyv közé.

A könyv úgy született, hogy a szerző (akkor még) nem járt Budapesten, de ismerte és megfordította a Brazíliába emigrált magyar nyelvzseni, Rónai Pál történetét. A könyv még elviselhető olvasmány, a film viszont inkább elviselhetetlen. De nem a túlzott fikció miatt nem jó (sem a könyv, sem a film), hanem mert kínos dolgokat mutat Budapestről, a szereplők is kínosak - még Hámori Gabi a legkevésbé - és így aztán a végeredmény is kínos. Szimpla hülyeségek is vannak benne, pl. a riói reptéren a check innél magyarul beszél a hangosbemondó, de nem is vesztegetek rá több szót.

(Nagyon érdemes továbbolvasni!)

5 Tovább

Így színezték ki Riót

Az alábbiaknak a világon semmilyen aktualitásuk nincs, viszont jól néznek ki. 2010. márciusában Rióban a fantasztikus Lapa nevű bulivárosrész szürke épületeit festették ki szorgos kezek színesre. A Lapa színes mozaikokkal kirakott lépcsős részét választotta a projekthez a festést szponzoráló nemzetközi Let's Colour Project (akik amúgy tudtommal már Magyarországon is munkába lendültek, hamarosan jön a nagy durranás). A festést helyi lakosok és helyi művészek közösen hajtották végre.

Eredetileg csak a videót akartam ide kitenni, mert szerepel benne Jorge Selarón, a chilei festő, akinek a Lapa a rettentően klassz barnás karikatúraszerű képeit illetve a színes lépcsőit köszönheti (amiket fáradhatatlanul készít, most már a világ minden tájáról származó adomány-csempékből). Amúgy nemcsak miatta érdemes végignézni, hanem mert egy csomó okosságot elmond a Lapáról egy szimpatikus helyi lány. És mert szuperek a képek.

Fut Rióban egy nagy holland projekt is, a Favela Painting, ami ugyanezt a színesítést a favelákban végzi adományokból és önkéntesek segítségével. Ők és pompás képeik itt láthatók.

További fotók a Lapa-projektről alább, még több itt

Itt meg egy kép, amit idén februárban csináltam a Lapán Selarón egyik kiváló alkotásáról (Selarón amúgy már több ezer képet rajzolt a terhes afrikai nőről):

0 Tovább

Dübörög a tisztogatás Rioban

A szó szoros értelmében dübörög a 2014-es focivébé előtti tisztogatás Rio de Janeiroban, hiszen a hírek szerint a BOPE kommandósai ezúttal tankok (valójában lövészpáncélosok) kíséretében vonultak be a Mangueira nevű favelába. A vicces az, hogy a korábbi években már többször is rajtaütöttek az itt tenyésző drogkartelleken, de úgy tűnik, nem sok sikerrel. Most azonban muszáj lesz fenntartani az ellenőrzést, hiszen Mangueria közelében van a Maracana-stadion, és mindennél kínosabb lenne, ha a drogbandák visszaszivárognának a a döntő helyszínének közelébe.

Ugye, hogy nem tank? (a kép az Origoról van)

Úgy tűnik, az elmúlt hetekben-hónapokban a rendőrség komolyan elszánta magát arra, hogy a főbb rioi közlekedési útvonalak és stadionok környékén lévő favelákat pacifikálja, mert ez már a 18. megtisztított kerület. Arra mondjuk roppant kíváncsiak lennénk, az eddigi foglalásokat milyen infrastrukturális és társadalmi felzárkóztató programokkal támogatták meg, mert - hatalmas szociálpolitikai közhely következik! - néhány száz Colt Commandot lóbáló deszantossal nem lehet mélyreható változást előidézni, a katonák kivonulásával megint vissszajönnek a szintén jól felfegyverzett dealerek, és azután kezdődik az egész előről.

Most el is kezdem túrni az internetet egy olyan cikk után, ami megvonja az eddigi intézkedések mérlegét!

3 Tovább

Brazília egy magyar fotós szemével - villáminterjú és képek

Figyelemreméltó fotókiállítás látható még szinte egész júniusban a Mai Manó Házban Molnár Zoltán: Brazil Napló, 2008 címmel. Ahogy korábban itt is szó volt róla, a magyar fotográfus Bahia államban (az Itaparica nevű szigeten és Salvadorban) valamint Rio de Janeiróban és Belémben járt ösztöndíjjal 2008-ban. A nyolc hetes időtartam alatt végig fényképezett, fő témája az emberek és a víz kapcsolata illetve a favelákban élő gyerekek voltak. Mindezek jelennek meg a fekete-fehér képeken.

Molnár Zoltán fotográfussal az egyik rádió készített egy részletes interjút, ami itt meghallgatható, én csak pár apróbb kérdést tettem fel neki emailben olyan dolgokról, amikről úgy gondoltam, hogy a rádióadásban nem kaptam rájuk választ.

Amúgy mindenképp érdemes megnézni a kiállítást, további infó itt olvasható róla.

(Az összes fotó Molnár Zoltán tulajdona)

Miért fekete-fehérre fotóztál egy ennyire színes országot?
A fekete-fehéret jobban szeretem, mint a színes fotográfiákat.A rádióinterjúban említetted, hogy nagyon sokféle embert láttál az utcákon, míg a fotóidon főleg afro-amerikaiak szerepelnek. Miért éppen őket választottad témádul?
Fotográfiai szempontok vezéreltek a leginkább. Új kihívást jelentett számomra az afro-amerikai emberek vizuális megjelenítése. Próbáltam a megfelelő fehér és fekete folthatásokat megtalálni egy kompozíción belül. Azért volt különleges számomra, mert fordítva kellett gondolkodnom.

Az egyik témád a víz és az ember volt - ezt ki is állítottad Itaparicán. Mi volt a másik téma?
A favelákban élő gyerekek.

Hogyan fogadták az itaparicaiak a képeidet? Hagytál ott nekik fotókat?
Igen kaptak képeket. Hasonlóan, mint egy antroplógus, én is használtam a polaroid nyersanyagot, amit azért vittem magammal, hogy ott hagyjam a képet ajándékba annak, akit lefényképeztem. Ennek nagyon örültek. Nekem pedig sokat segített abban, hogy elfogadjanak. Volt a falu könyvtárában egy kiállítás, amit sokan látogattak.

(A következő oldalon további remek fotók láthatók és az interjú is folytatódik!)

0 Tovább

Ismét drogbandák lőtték egymást egy riói favelában

Egyelőre nincs sok időm, így most egy gyors hétfői MTI, aztán hamarosan újra jönnek a Fantasztikus Témák!

Egy favela fölötti ellenőrzés megszerzéséért vívott tűzpárbajt egymással két drogbanda vasárnap Rio de Janeiro északi részén. A brazil nagyváros rendőrsége szerint hat bandatag életét vesztette, három vétlen civil pedig könnyebben megsebesült. Tíz fegyveres támadt rá a Para Pedro nevű negyedre, és az ezt követő lövöldözésben ketten meghaltak, négy drogdealer pedig a helyszínre érkező rendőrökkel kibontakozott összecsapásban vesztette élet. Négy bűnözőt őrizetbe vettek, több fegyvert lefoglaltak a rendőrök.

0 Tovább

Legalább 11 gyereket lemészárolt egy riói iskolában az egyik ex-diák

Legalább 11 gyerekeket lelőtt egy férfi a Tasso da Silveira nevű általános iskolában Rio de Janeiro nyugati részén csütörtökön – írja a Globo. Az áldozatok 12 és 14 év közöttiek, többségük lány. Majdnem húsz gyerek súlyosan megsérült, többeken azonnal műtétet kellett végrehajtani. Nem sokkal a lövöldözés kezdete után a helyszínre érkező tűzoltó a Guardian tudósítójának azt mondta, hogy az iskolában valódi mészárlás látványa fogadta, mindent vér borított. A tűzoltó nyolc súlyosan sérült gyereket vitt ki az emeleti osztályteremből a folyosóra. „Sosem láttam ehhez foghatót. Olyan, mintha az Egyesült Államokban lennénk” - mondta.

Az egyik szemtanú szerint a lövöldözés reggel 8.30-kor kezdődött az iskola előtt, amikor egy férfi rálőtt két fiúra. Az egyiket fejbe, a másikat kézen lőtte. A férfi ezután felment az egyik emeleti osztályterembe, és 11-13 éves gyerekekre nyitott tüzet. A Globo szerint a mészárlást egy Wellington Menezes de Oliveira nevű 23 éves férfi követte el, aki az iskola egykori diákja. A lövöldözés után öngyilkos lett. A férfi azzal kéredzkedett be volt iskolájába, hogy beszédet akar tartani. Egy búcsúlevelet hagyott hátra, amit a rendőrség vizsgál.

Itt egy videó a mészárlás utáni állapotokról.

(Foto: Globo)

1 Tovább

Élethű Rio de Janeiróban bénáznak a Rio című animációs film madarai

Április 21-től megy majd a magyar mozikban a Rio című 3D-s animációs film, amiben egy minnesotai elkényesztetett házipapagáj a riói kavalkádba pottyan. A trailer alapján viccesen élethű a film: a sziklán, ahonnan a madarak a sárkányrepülősök között felszállnak, tényleg van sárkányrepülő-felszállópálya, az Ipanemán, ahol landolnak, felbukkan minden tipikus jelenség: a hatalmas labdákat áruló csávó, a fenék-kultúra, a szörf, a strandfoci. Amikor a végén helyi haverjuk, a tucano azzal magyarázza, hogy bénáztak, hogy nem szívükből érezték a repülést, semmi kétség nincs afelől, hogy az alkotók jól ismerik a helyi viszonyokat. (Jóhogy, mivel a Jégkorszak-trilógiát is jegyző rendező, Carlos Saldanha Rióban született 1968-ban, úgyhogy most egyszerűen csak hazabeszélt.)

0 Tovább

Izaura barátai

blogavatar

Minden Brazíliáról

Utolsó kommentek