Hosszú és többrészes cikksorozatban járja körül Brazíliát a kitekinto.hu cikke. Csak úgy sorjáznak az őrült érdekes infók oldalakon át, számomra kiemelkedő egy tudományos kulturális összehasonlítás, amiből íme itt van néhány érdekesség. (A teljes leírás itt, a cikk pedig az elejétől kezdve itt olvasható.)

Geert Hofstede szerint az általa meghatározott kulturális dimenziók megmutatják, hogyan viselkednek a különböző kultúrából származó egyének. Ezek a dimenziók leírják, hogy az egyes személyek hogyan látják az aktuális helyzeteket, és kultúrájuk hogyan befolyásolja az általuk mutatott társadalmi értékeket. Az alábbi diagram segítségével könnyen összehasonlíthatóvá válnak a magyar és brazil kultúra egyes sajátosságai.

 

Brazília és Magyarország összehasonlítása Hofstede kulturális dimenzióin keresztül

 
Íme néhány betű magyarázata: A hatalmi távolság indexét (PDI) illetően láthatjuk, hogy Brazíliában nagy a hatalmi távolság, ami azt jelenti, hogy hisznek abban, hogy minden embernek megvan a maga helye a társadalomi hierarchiában, hogy a hatóságok döntéseit el kell fogadni, valamint a hatalomból kiszorultak elfogadják a társadalmi egyenlőtlenségéket. Nagyon fontos szerepet játszik a tisztelet, s az erősen centralizált struktúrákban az alárendeltektől elvárják, hogy azt tegyék, amit mondanak nekik. (…) Magyarország köztes eredménye egy kevésbé egyenlőtlen társadalmat feltételez, legalábbis abból a szempontból, hogy a hatalom körén kívül esők nem fogadják el az esetleges igazságtalanságokat, nem tekintik azokat az élet rendjének. A hierarchiát csak praktikus, gyakorlati okokból fogadják el. Fontos a függetlenség, s az alárendeltek nem parancsokat várnak, hanem azt, hogy egyeztessenek velük.

Az individualizmus-kollektivizmus értékdimenziónál (IDV) kapott pontszámok alapján alacsony individualizmus, azaz inkább a kollektivizmus jellemző Brazíliára: nagy hangsúlyt fektetnek a csoporthoz való tartozásra, a kompromisszumokra. Ezt bizonyítja, hogy fontos a nagycsaládi kötelék, valamint, hogy kontextuserős kultúra, melynek jellemzőire majd a következő alfejezetben fogok kitérni. Ezzel szemben a magyar kultúra erősen individualista, mely igazán a rendszerváltás óta eltelt időszakban, nyugati mintára alakult ki.

Hofstede felmérései szerint a magyar kultúrában a férfias (maszkulin) beállítottság (MAS) dominál, ahol a szolidaritás helyett inkább a versengés, a teljesítményközpontúság, rámenősség a jellemző, míg Brazíliában kiegyensúlyozottabb a helyzet, vagy inkább a feminin tulajdonságok felé mozdul el a társadalom értékrendje.

Ami az időorientációt illeti, a braziloknál magas értéket mutat az index (LTO), tisztelik a tradíciókat, s hosszú távban gondolkodnak. Türelmesek, és mivel a hosszú távú céljaikra összpontosítanak, így toleránsak a rövid távú problémákat illetően. A döntéseket is várható jövőbeli következményeik mérlegelésével hozzák meg. Magyarországon inkább jellemző a múltba tekintés és a rövid távú gondolkodás, a jelen problémáira koncentrálnak.

És íme, még egy fontos táblázat. A monokronikus és polikronikus kultúra összehasonlítása E. T. Hall munkássága alapján: