Izaura barátai

(...azon kívül, hogy csúszik háá háá háá!!)

Ez egy olyan szép MTI-hír, és olyan ékesen igazolja a hatalmas ország tudományos virágzását, hogy bekopizom. (Sárgával jelöltem, amikor a banánhéj hasznos tulajdonságairól van szó.)

Víztisztítás banánhéjjal

Már egy ideje sikeresen használják a banán héját a háztartásban ezüst tárgyak, bőrcipők vagy szobanövények tisztítására, brazil kutatók most további alkalmazási lehetőségét tárták fel: az aprított héj képes kivonni a mérgező fémeket a szennyezett vízből, méghozzá meglepően jó hatásfokkal.

A hegyi bányák, állattartó telepek, ipari létesítmények szennyvizei gyakran tartalmaznak nehézfémeket, köztük ólmot vagy rezet. Ha ezek bekerülnek a víz körforgásába, komoly veszélyt jelentenek az emberi egészségre és a környezetre. Eltávolításuk igen drága, az ehhez szükséges szerek némelyike maga is mérgező, így szükség van alternatív megoldásokra.

Eddig több növényi hulladékfajtát, például kókuszrostot és földimogyoróhéjat teszteltek sikeresen. Előnyük, hogy olcsón hozzáférhetőek, és kémiai változás nélkül bevethetőek. A Sao Paulói Kutatási Alapítvány kutatóinak Gustavo R. Castro vezetésével most az aprított banánhéj alkalmasságát sikerült igazolniuk. Különleges eszközbe csomagolva minden egyes héjat akár tizenegyszer is fel lehet használni anélkül, hogy réz- és ólommegkötő képessége megszűnne - írják a biokémikusok az Industrial & Engineering Chemistry Research című szaklapban a Der Standard című osztrák lap szerint.

Ezt a banáncsokor-fotót Bahiában készítettem. Az egész bokrétát összesen két reálért vettük, ami kb. 250 forint

A találmány bevetésének elsősorban a banántermesztő országokban van realitása, akárcsak a banánhéj egy másik nemrég felfedezett alkalmazásának. A szárított héjakból, banánfatörzsekből és - levelekből ugyanis kiváló brikett préselhető, amely igen gyorsan, egyenletes hővel ég, következésképpen ideális a főzéshez.

Itt a teljes Tropa de Elite 2. - gondolom addig, míg valaki le nem szedi. Addig viszont egy klikkel megnézhető a film! (Angol felirat nincs, ezért nem árt valamennyire tudni portugálul.) Itt a cikk arról, hogy mi ez.

Sokan felhördültek, amikor azt írtam, hogy a cukor drágulásának a brazilok az okai. Itt a cikk, amiből kiderül az igazság: "Az áremelkedés oka, hogy a világ két legnagyobb cukortermelő országában - Brazíliában és Indiában - rossz volt a termés, másrészt emelkedik az olaj ára, és ezért Brazíliában a cukornádból több bioetanolt gyártanak. (...) A kereslet legnagyobb részét az elmúlt években import cukorral szolgálták ki, az árakat így alapvetően az import határozta és határozza meg ma is. "A közelmúltban azért emelkedtek olyan hirtelen az árak, mert tartalékkészletek hiányában és az EU szabályozás miatt a világpiaci hatások közvetlenül begyűrűztek a belpiaci árakba" - állítja a minisztérium.

Vége a karneválnak, megvan a győztes. Erről az MTI számolt be a maga modern, gördülékeny stílusában. Íme.

A Beija-Flor szambaiskola győzött a riói karneválon egy olyan felvonulással, amely Roberto Carlos, a brazil varieté királya előtt tisztelgett – írják. A karnevál véget ért, most a nagyváros utcáinak takarítása következik.

A 150 éves múltra visszatekintő karneválon helyi idő szerint szerdán hirdettek győztest a szambaiskolák versenyében. A döntést 15 tagú zsűri hozta meg, a Beija-Flor iskola 12. diadalát ünnepelhette. A kék-fehér színekben pompázó szambaiskola otthona Nilópolis, Rio de Janeiro északon fekvő favelája.

Egy hölgy a győztes szambaiskolából

Az iskola, amely négyezer táncost számlál, kedden - a karnevál tizenkettedik napján - mutatta be műsorát a Sambodrome 70 ezres közönsége előtt. Felvonulásuk 82 percig tartott, a táncosok sora hétszáz méterre nyúlt. Az utolsó kocsin Roberto Carlos, az iskola nagy példaképe ült, a brazil varieté királyát óriási ováció fogadta.

A karneválon 12 iskola mérte össze erejét, a második helyet a tavalyi győztes Tijuca iskola érdemelte ki. Táncosai ezúttal az Avatar című hollywoodi kasszasiker filmet idézték fel a szamba stílusában. Harmadik lett a legrégebbi, 1928-ban óta működő szambaiskola, a Mangueira, amelyet az azonos nevű favelában alapítottak. Ez az iskola szintén egy brazil zenész, Nelson Cavaquinho előtt tisztelgett műsorával.

A karnevál végeztével a takarítás vette át a mulatság helyét. Rio de Janeirónak ezúttal sem volt oka panaszra, az első becslések szerint a karnevál több mint egymillió látogatót vonzott, ennek negyven százaléka volt külföldi. (Itt a győztes szambaiskola honlapja, ha valakit érdekel.)

Ma végre véget ér a karnevál, és eltűnik a rengeteg páváskodó csillivilli kép a fotóügynökségek oldaláról. A karneválnak erről a Sambadromban / stadionokban vonulgatós, szambaiskolás-versengős részéről dirket nem írok, mert igazi turistás és unalmas cucc (mennyire lehet izgalmas 35 fokban üldögélni 10 órán át egy lelátón több tízezer forintnak megfelelő reálért és az egyik elvonuló iskolát bámulni a másik után? Hát megmondom: semennyire!). Az igazi népünnepély bloco-król viszont - ahogy ígértem is - hamarosan  jön egy élményposzt!

Úgyhogy inkább megírok egy HIHETETLEN storit, ami pár hete velünk történt.

Az egyik februári hétköznapon éppen a több mint 4 kilométer hosszú Copacabana hullámaiban ugráltam, amikor egyszer csak azt hallom, hogy a szomszédos hullámokból valaki a nevemet kiabálja. Kizárt, tuti rosszul hallok – gondoltam nem teljesen megalapozatlanul -, aztán csak oldalra pillantottam, és mit látok? Ott ugrál egy izlandi ismerősöm, akit még a budapesti dzsungelharc-klubban ismertem meg, tőle fél méterrel odébb meg a dán barátnője, akit ugyanonnan ismerek.

Ebben a magasságban volt a hullám, ami összesodort minket

Oké, hogy a 12 milliós Rióban az ott lakók szerint minden lényeges dolog a Zona Sulban, azaz a déli városrészben történik, és a turisták által is ez a leglátogatottabb városrész, de az ilyen összefutás matematikai esélye elenyésző (sztem legalább kétszáz nulla van a 0, után, mire jön egy egyes). A hihetetlen Storit fotóval dokumentáltuk - amit ide most nem teszek fel -, miután kimásztunk a hullámokból. A hullámokban ugyanis rájöttünk, hogy lehetetlen úgy beszélgetni, hogy félperces ritmusokba az ember szájába zúdul egy csomó sósvíz. Az izlandi lány blogjából amúgy itt van pár első riói benyomása angolul, aminek – nem minden -, de a legtöbb pontjával egyetértek (Valamiért nem tudom rálinkelni a szóra, úgyhogy itt: http://inamyasin.blogspot.com/2011/02/learning-through-experiance.html). Azt tervezik, hogy mennek az Amazonas vidékére is, úgyhogy érdemes néha ráklikkolni a blogjára.

Kedves utazótársam, Egyhúrosgitár felettébb vonzódik az álnevekhez, van is neki vagy öt. Az egyiken írt egy szép és tanulságos, de legfőképp okos-elemző cikket a brazilok harsogó vallásosságáról. A cikk a funky-keresztény mindennapi.hu-n jelent meg.

Idézek belőle egy kicsit, hogy mindenki lássa, érdemes elolvasni (a sárkányölős fotót én csináltam egy ökomenikus kegytárgyboltban, de odaajándékoztam a rokonszenves keresztényeknek):

"Elég beülni egy taxiba, vagy buszra szállni, és azonnal szemünkbe ötlenek a műszerfalat díszítő ájtatos mondatok: "Isten az én buszvezetőm", "Isten vigyáz rám". [...] Egy popcornárus targoncáján pedig szigetelőszalaggal kiragasztva ez áll: "Én és egész családom Isten dicsőségéért dolgozunk."

Ez meg egy illusztráló fotó Bahiából, Barra Grande kikötőjéből. A baloldali hajón az az alapigazság áll, hogy "Aki dolgozik, azt Isten megsegíti":

Mivel megkerülhetetlen, leírom, hogy csütörtök óta megy a karnevál Rióban és egész Brazíliában. Pazar szórakozás, egyszer részt vettem rajta (majd később írok erről), de nem a Sambadromban, hanem az utcai bloco-kban (képeket lehet nézegetni ide klikkolva). Szerdáig (Hamvazószerda) tart, az addig terjedő időszak nemzeti ünnep, mert úgysem dolgozna senki.

Na mért nem lesz nálunk elég cukor? Na mért? Hát a brazilok miatt. A brazilok ugyanis olyan modernek lettek, hogy gazdasági boomjuk keretében elkezdtek bioetanolt előállítani a cukornádból, ami ugye remek alternatíva a benzin mellett.

A bioetanolt vegyi úton, cukornádból állítják elő. Az előbb mondták az Inforádióban, hogy nemcsak Magyarországon van (és lesz) egyre kevesebb cukor emiatt, hanem egész Európában. Azt is mondták, hogy nálunk már most vannak olyan boltok, ahol korlátozták a cukorvásárlást és egy ember csak max. három kiló cukrot vehet. Heló hatvanas évek!

Bár ma már korszerű gépek végzik a munkát, egy ilyen archaikus hangulatú képet választottam, mert így egy pillanatra megemlékezhetünk Izaurára és sorstársaira, akik szintén cukornád-ültetvényen dolgoztak

Jó hír viszont, hogy a februári Geo magazin szerint jelenleg 70 ezer négyzetkilométren termesztenek cukornádat Brazíliában (ez kb. akkora, mint Magyarország mínusz Kisalföld) és ezt a közeli jövőben további 230 ezerrel szeretnék növelni (ez a terület valamivel nagyobb, mint 3 Magyarország).

Amúgy Brazília a látszat ellenére nem akkora jófej zöld ügyekben: 179 ország ökomérlegének összehasonlításakor első helyen a legnagyobb környezetszennyezőként Brazília áll. Bűnlajstromján fakivágások, biodiverzitás elvesztése, műtrágyák hatalmas mértékű használata és vízszennyezés.

Miután januárban Rio de Janeiro tartományt csúnyán eláztatta a trópusi eső, most a paulisták (Sao Paolo lakói) is kaptak az áldásból. Bár a tartományban a hatalmas viharok számos tragédiával jártak, azért a helyiek képesek voltak a dolgok ööö... naposabbik oldalát is meglátni. A Sao Paolo-Palmerias focimeccsen például a nézők egyenesen lubickolni kezdtek a hatalmas úszómedencévé változó stadionban. A Globo szerint a létesítmény karbantartásáért felelős emberek még sosem láttak ilyen zivatart - és a tribübön úszkáló embereket sem -, de erősen fogadkoznak, mindent megtesznek azért, hogy ilyen többé ne fordulhasson elő.

Kár.

Nem győzök felkiáltójeles híreket tolni ide, a legújabb, hogy június 7-én jön az Arénába Sergio Mendes, a világhírű bossa nova-nagypapa (majdnem olyan öreg és sokkal híresebb, mint a Buena Vista Social Club, csak róla nem csinált filmet a Wim Wenders)!!! A fantasztikusnak ígérkező koncerten Mendes pazar outfitjére is érdemes lesz majd odafigyelni, mert a 70 éves dalnok egész életében legendásan fess volt!

A jegyek nem lesznek olcsók, de mégiscsak egy élő legendáról van szó: az itt élő külföldiek szerint 8900 - 19 900-ért kaphatók.

(Update: Most érkezett a hír, hogy Gilberto Gil is jön, csak ő április 12-én Bécsbe. Őrület!)