Izaura barátai

Sikerült, amiért mi is lobbiztunk a magunk szerény eszközeivel: végre kiállítják Boglár Lajos hagyatékát. Íme a Néprajzi Múzeum közleménye:

Tollvarázs. Boglár Lajos kulturális antropológus hagyatéka.

Tollvarázs címmel különleges kiállítás nyílik a Néprajzi Múzeumban, a legendás magyar indiánkutató, Dr. Boglár Lajos amazóniai gyűjteményének darabjaiból. A tárgyak nagy része egzotikus amazóniai madarak tollaiból készült. A kiállított darabok önálló műalkotásként értékelhetőek, szépségük és kidolgozottságuk fölveszi a versenyt bármely iparművészeti alkotással. Többségükhöz Boglár Lajos élete végéig ragaszkodott hozzájuk, közöttük élt, a vitrinbe helyezett tárgyak mellett az otthoni enteriőrök is bemutatásra kerülnek a kiállításban.

Már nem terítőn, hanem múzeumban vannak

Boglár Lajos 2004-es halála után amazóniai indián tárgyakból álló néprajzi hagyatékának egy értékes része a család tulajdonában maradt. Ezek szakszerű állagmegőrzését azonban egyre nehezebben tudták biztosítani. A hagyatékot a család néhány éve felajánlotta a Néprajzi Múzeumnak, de annak nem volt rá pénze. Ezért a Boglár Lajos barátai, tanítványai által vezetett Szimbiózis Kulturális Antropológiai Alapítvány "Fogadj örökbe egy tárgyat" címmel internetes szponzorkereső kampányt indított. Önzetlen felajánlással összesen 45 egyéni, és 3 intézményi támogató segítette a 70 tárgy megvásárlását - áll a múzeum tájékoztatójában.

Megtekinthető: 2014. március 5. – június 9.

Kurátor: Főzy Vilma

Lehet, hogy gyermeteg a lelkem, de évek óta odavagyok a naiv festészeti alkotásokért. Vásároltam is néhány éve egy pálmafás-virágokat csónakban úsztató igen hangulatos és harsány képet a hippi piacon az Ipanemán (ami már csak nyomokban hippi, inkább a WAMP és egy kézműves piac keveréke, csak megmaradt a neve a hatvanas évekből).

Úgyhogy boldogan tébláboltam úgy két órát a világ legnagyobb naiv festészeti múzeumában, a MIAN-ban. Egyébként vicces volt a rengeteg ricsajozó gyerek és gyerekcsoport illetve, hogy nem szólt rájuk senki. És az is érdekes volt, hogy simán engedélyezték a fotózást. De a legérdekesebb az volt, hogy a naiv festőknek szemlátomást nem a legerősebb oldaluk a helyesírás (lásd Rambo), egy csomó vicces elírást találtunk a képeken. A múzeum három szintes, alul vannak a nembrazilok, a többi brazil; egy magyar alkotót is kiállítottak, róla két poszttal korábban van szó (neki meg a muzeológusok írták el a nevét).
Aki felmegy a Krisztus-szoborhoz a Corcovadóra, ne dobja el a jegyét, mert felmutatva jelentős kedvezményt kap az amúgy nem annyira vészes belépő árából.

Íme a nembrazil alkotók:

Innentől a brazil alkotók (külön felhívom a figyelmet a riói életképekről készült részletekre):

Szegény Rambónak elírták a nevét:

A híres amazonasi rózsaszínű delfin, amint a parton nézelődik:

A síró-gyászoló állatos környezetvédelmi témájú képek voltak a kedvenceim:

Csomó gyerek volt, ez pl. egy iskolai csoport:

Kilátás a múzeum teraszáról
A képek többségét én csináltam, néhányat Faludi Tamás cimborám.