Izaura barátai

Brazília a világ elsőszámú kávé, cukornád és narancstermelője, kevésbé ismert, hogy itt készítik a világon a legtöbb kis és közepes nagyságú repülőgépet is.

Itt, 06.33-nál (vigyázat, német nyelv!)

Portugál gondok, elvándorlási hullám

Portugáliát nagyon sokáig Európa “szegényháza”-ként tartották nyilván. Ezen a státuson igyekezett segíteni az unióhoz való 1986-os csatlakozás, de a Caetano-rezsim alól való felszabadulás 1974-ben is pozitív hatással volt az ország gazdasági fejlődésére.

A 2008-as gazdasági világválság azonban jelentősen visszavetette az ország versenyképességét, romló gazdasági mutatók, gyengén teljesítő ipar, kereskedelem, az EU átlaghoz képest kiugróan magas munkanélküliségi ráta (az Eurostat adatai alapján jelenleg 15,7%) mind- mind az országból való elvándorlás lehetőségét vetette fel nem csak a fiatalabb generáció számára.

Az 1970-es években már megtapasztalták a portugálok ezt a fajta megélhetési okokkal magyarázható elvándorlási hullámot, akkor ugyancsak közel félmillióan hagyták el az Ibériai félsziget nyugati részét. A különbség a 70-es évekhez képest azonban az, hogy akkor leginkább Németországba, Franciaországba, Luxemburgba vándoroltak el a portugálok, mára pedig a migráció a volt gyarmatok felé, a kevésbé fejlett államokba is irányul (Angola, Mozambik, Brazília).

Fotó innen

A 90-es években is aktív volt a migrációs mozgás például Brazília és Portugália között, csak akkor éppen fordított irányú. Jelenleg a brazilok alkotják egyébként a legnagyobb bevándorlói közösséget Portugáliában, de már növekszik a visszatérést választók száma is. A ténylegesen dübörgő brazil gazdaság most újból csábítóvá teszi országát a portugálok számára.

Az elvándorlás közvetett okai között egyébként éppúgy jelen lehet az EU 27 tagállamra való bővítése, vagy akár a gazdasági globalizáció. A versenyképesség hiánya, az alacsony termelékenység pedig csak súlyosbítja a problémákat.

Ugyan mára inkább a legidősebb korosztályt érinti, de európai szinten példátlanul magas az írástudatlanok aránya (15%). Gazdasági elemzők szerint a mindenkori portugál kormánynak ezért lenne mit tennie oktatás, szakmai képzések terén, az EU-s alapokból áramló forrásokból pedig inkább erre a területre kellett volna átcsoportosítania a presztízsértékű beruházásokról (világkiállítás, labdarúgó Eb, infrastruktúra).

Az elmúlt öt évben mintegy félmillióan vándoroltak ki az adósságválsággal küzdő délnyugat-európai országból, azaz közel minden huszadik lakos hagyta el Portugáliát. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy egyre nagyobb számban hagyják el Portugáliát a képzett fiatalok, akik nem látnak jövőt a hitelválságtól sújtott, gazdasági recessziótól szenvedő országban.
A nyelvi problémák hiánya és a közös kultúra miatt Brazília is a kiutazás és munkavállalás egyik célpontjává vált.

Lisszabon

Míg Portugáliában már az egyetemi diploma, sőt a mesteri vagy doktori cím sem jelent biztos elhelyezkedési lehetőséget vagy megfelelő szakmai előmenetelt nyújtó munkahelyet, Brazíliában a felsőoktatásban is bekövetkezett expanzió ellenére -hiány van képzett szakemberekből.

Érdemes tehát felszállni a brazil gyorskocsira?

Az utóbbi években a nemzetközi sajtó szakított a Brazíliával kapcsolatos kliséivel, és figyelmét nemcsak a foci meg a szamba, hanem a brazil gazdaság is kezdi lekötni.

Az brazil gazdaság aranykorát 2002 és 2010 közöttre, Lula da Silva exelnök kétciklusnyi kormányzására szokás tenni, de tény, hogy a siker alapjait még Lula elődje, Fernando Henrique Cardoso rakta le. A feltörekvő gazdaságok elitklubjában, a BRIC-ben (Brazília, Oroszország, India, Kína) Brazília az egyik legfigyelemreméltóbb eredményeket produkálta, a részben általa alapított Mercosur – a Dél–amerikai Közös Piac – pedig lassan az EU és az Egyesült Államok gazdasági konkurensévé válhat.

Lula

Brazília önbizalomra tett szert, pláne miután a kétezres évek közepétől külföldi befektetők adták egymásnak a kilincset az országban: mindenki az elkövetkező évek szédítő fejlődésének részese akart lenni. 2002-2010 között a brazil gazdaság évente mintegy tíz százalékkal nőtt, miközben az államadósság rohamosan csökkent. Lula legfőbb eredménye talán mégis inkább az volt, hogy mindezekkel párhuzamosan csökkenteni tudta a szociális különbségeket: szociális projektjei a Fome Zero nevű éhezés elleni program, és a Bolsa Família, a gyerekek iskoláztatását és beoltottságát segítő program több millió kilátástalanságban élő családon segített.

Hiába csökkent radikálisan a mélyszegénységben élők és a munkanélküliek száma, továbbra is megmaradtak az országon belüli óriási különbségek; az extrém szegény észak-keleti országrészek nem tudták beérni a többieket. Lula kritikusai azt is felróják neki, hogy nem hajtott végre elegendő strukturális reformot, elmaradt például a jogrendszer és az adózás megreformálása.

2011 elején az ugyancsak szociáldemokrata Dilma Rousseff azzal a jelszóval vette át tőle a stafétabotot, hogy folytatja Lula összességében sikeres politikáját. 2011 elején még minden elemző cég azt jósolta, hogy Brazília ipara 2012-ben öt százalékkal nőni fog. Az első aggodalmas jelek ugyanakkor már Dilma kormányzásának elején mutatkoztak, amikor a brazil gazdaság a várthoz képest csupán 3,5 százalékkal növekedett. Ez pedig a legtöbb elemzés szerint nincs összefüggésben a piacok globális gyengülésével: a többi BRIC-állam fejlődése nem torpant meg.

Dilma

A kormány ideges lett, Rousseff pedig közgazdászként azonnal cselekedni akart. Néhány intézkedése erősen irritálta a befektetőket, például amikor tavaly szeptemberben 30 százalékos adót vetett ki a külföldi autókra. A gyengélkedő ipar helyett a mezőgazdaság kezdte el húzni az országot. Miram Leitao, a Globo újságírója szerint a kormány mindeközben pedig képes volt ügyesen elhitetni a nemzetközi sajtóval, hogy minden a legnagyobb rendben, a brazil gazdaság szárnyalása töretlen.

A brazil gazdaság fő gyengesége – Oroszországhoz hasonlóan – abban rejlik, hogy túl nagy hányadot képez az ország gazdag nyersanyagkészletének kiaknázása és külföldi piacokon való értékesítése. Ezért az ország nagyban függ a világpiaci árak alakulásától, valamint fő kereskedelmi partnereinek gazdasági helyzetétől, „így az elhúzódó globális válság negatív következményeit belső piaca sem tudja a végtelenségig semlegesíteni” – olvasható a Kitekintő szeptemberi cikkében.

Guido Mantega pénzügyminiszter viszont optimista, továbbra is bízik az idei négyszázalékos GDP-növekedésben, szakértők szerint viszont ez alig éri majd el a két százalékot. A brazil kormány szeptemberben bemutatta 2013. évi költségvetés tervezetét, ami szerint jövőre 4,5 százalékos évi GDP-növekedéssel számol.

Mindeközben az elemzők azzal riogatják a BRIC-országokat, hogy az eddigi, átlagosan 8 százalékos növekedés akár 6 százalékra is lassulhat. „A dráma még messze van, de a növekedési aranykor és a könnyű pénzek kora a BRIC-országokban is véget ért” – áll az ítélet egy augusztusi elemzésben. Egyes, még pesszimistább nézetek szerint a nemzetközi tőke most újabb feltörekvő piacot keres, az új Brazília pedig Mexikó lesz.

Óvatosabb hangok szerint Brazília marad továbbra is a külföldi befektetések kedvelt célországa, ami a következő évek nagy sporteseményei által igényelt infrastrukturális beruházások miatt valószínűleg nem is fog változni. Erre pedig Magyarországnak sem árt figyelnie: „A pillanatnyi körülmények is arra ösztökélhetik a hozzánk hasonló kisbefektetőket, hogy ha még nem szálltunk be, tegyük meg, és ha már az anyósülésen ülünk akkor semmiféleképpen sem hagyjuk el a brazil gyorskocsit.”

A cikket közösen írtuk Andrással, a Paragemblog szerkesztőjével.

Minden második órában egy újabb ember lesz milliomos Brazíliában a Forbes magazin szerint. 2011-ben a lap összeszámolta a hatalmas ország milliomosait (azt nem tudom, hogy reálban vagy dollárban számolt) és 160 ezer (ez kb. Pécs lakosságának felel meg) milliomost és nagyjából 30 milliárdost talált. Hetven százalékuk São Paulo és Rio de Janeiro államban él.

Sajnos nem tudom kirakni pop up-ba, de valamennyire így is látszik ez a pompás térkép, amit az Economist készített szeptemberben. Annak járt utána, hogy valójában hol tart a mindenki által tényként kezelt és sokat hangoztatott brazil gazdasági boom (aki nem tudná: egy-két éve Brazíliát emlegetik a következő gazdasági szupernagyhatalomként). A lap végigvette a brazil államok GDP-jét és megkereste, hogy ki melyik országgal van azonos szinten.

Az eredmény nem meglepő: élen a szorgos Sao Paulo Lengyelországnak megfelelő GDP-vel, második Rio de Janeiro állam, ami Szingapúrral van egy szinten, aztán jön Minas Gerais, amit hozzánk hasonlítottak. És ha már így alakult, itt vannak a híres minasi sajtot is előállító államról szóló alapokosságok.

(További klikkolgatási lehetőségek az eredeti interaktív térképen.)