Izaura barátai

Február 5-től folytatódik a Néprajzi Múzeum tudományos ismeretterjesztő sorozata, melynek címe Lásson, értsen! A téma ezúttal Amazónia.

Amazónia (kép innen)

A tavaszi félévben Latin-Amerikába kalauzolják a látogatókat a Néprajzi Múzeum és a Természettudományi Múzeum muzeológusai. "A Néprajzi Múzeum Amazónia-gyűjteményének különlegessége, hogy legnagyobb részt tudományos kutatásokon alapuló gyűjtésből származik, gazdag vizuális információkkal rendelkezik, ennél fogva alkalmas arra, hogy az ott élő őshonos népek kultúrájáról hiteles és kerek képet adjunk" - áll a múzeum tájékoztatójában.

Íme a program:

1. Amazónia felfedezése, „az indián” európai fogadtatása
Előadó: Gyarmati János (Néprajzi Múzeum)
Időpont: 2014. február 5. 17:30

2. Amazónia élővilága
Előadó: Bankovics Attila (Természettudományi Múzeum)
Időpont: 2014. február 19. 17:30

3. A Boglár-gyűjtemény
Előadó: Főzy Vilma (Néprajzi Múzeum)
Időpont: 2014. március 5. (a pontos időpontot a múzeum honlapján fogjuk közölni)

A Boglár-gyűjtemény egy darabja

4. Az amazóniai indiánok mindennapi világa
Előadó: Főzy Vilma (Néprajzi Múzeum)
Időpont: 2014. március 19. 17:30

5. Vallás, rituális tevékenységek
Előadó: Főzy Vilma (Néprajzi Múzeum)
Időpont: 2014. április 2. 17:30

6. Művészet
Előadó: Főzy Vilma (Néprajzi Múzeum)
Időpont: 2014. április 16. 17:30

7. Amazóniai indiánok a modern világban
Előadó: Főzy Vilma (Néprajzi Múzeum)
Időpont: 2014. április 30. 17:30

Az előadások 4000 forintos bérlettel vagy alkalmanként 800 forintos belépőjeggyel látogathatók, kivéve a március 5-iki előadást, ami a Néprajzi Múzeum napja alkalmából ingyenes. Az előadásokra az amazonia@neprajz.hu címen lehet előzetesen regisztrálni.

Igyekszünk mi is beszámolni az eseményekről, aki nem szeretne lemaradni a brazil hírekről, ide kattintson!

A Yale Egyetem hallgatói és professzorai találtak egy gombát az Amazonas őserdejében, amely képes lebontani és felhasználni a közönséges poliuretán műanyagot, az ún. PUR-t.

Az egyetem a Rainforest Expedition and Laboratory nevű programjának keretében kutatott márciusban növények után az esőerdőben. A programot azért hozták létre, hogy az egyetemistákat bevonják a felfedezés alapú kutatásba - olvasható a Mashable.com-on.

Yale-fotó

A cikk szerint számos aktív organizmust beazonosítottak, köztük két különböző Pestalotiopsis microspora nevű izolátumot (?), amelyek képesek arra, hogy hatékonyan lebontsák és hasznosítsák a PUR-t. (Erről bővebben az angol nyelvű cikkben lehet olvasni, innentől nekem ez már magas.)

A poliuretán az emberiség egyik gonosz műanyagszemete, az ezt kedvelő szupergomba pedig az új lehetséges megoldás lenne a feldolgozására. A gomba ugyanis képes arra, hogy csak ezen a poliuretánon éljen, sőt, egyedülálló módon oxigénmentes környezetben is. A Yale Egyetem csoportja a világra szóló eredményeit a Biodegradation of Polyester Polyurethane by Endophytic Fungi című cikkben publikálta az Applied and Environmental Microbiology című lapban.

Több mint 8500 katona vesz részt az Amazonas térségében a kábítószer-kereskedelem, az erdőirtás és az illegális bányászat megfékezésére indított hadjáratban - írta csütörtökön a BBC hírportálja.

Az Agata 4 nevű művelet keretében a latin-amerikai ország északi határvidékén mintegy ötezer kilométer hosszan elnyúló  területen járőröznek majd a brazil biztonsági erők.

A nagyszabású katonai akció aggodalmat keltett a szomszédos országokban, többek között Venezuelában, bár a brazil kormány - közlése szerint - előzőleg tájékoztatta a környező államokat a készülő műveletről. A védelmi minisztérium egyik illetékese, Jose Carlos De Nardi tábornok a BBC brazíliai szolgálatának nyilatkozva elmondta, hogy ő maga személyesen tájékoztatta Venezuela, Suriname és Guyana illetékeseit a művelet természetéről.

"Elmagyaráztam, hogy célunk a bűnözés elleni harc és a brazil kormány jelenlétének megerősítése a határvidéken, országunk egyik legtávolabb eső térségében" - hangsúlyozta.

A hadsereg, a haditengerészet és a szövetségi rendőrség munkáját helikopterek és a légierő gépei segítik. A fegyveres erők közlése szerint bombázni fogják a drogdílerek által használt illegális művelési területeket és el fogják kobozni a kolumbiai és bolíviai kokacserje-ültetvényekről származó kokain szállításához használt repülőgépeket.

Az akció részeként orvosokat küldenek az Amazonas vidékének távoli falvaiba, az árvíz sújtotta lakosság megsegítésére. 2010 augusztusa óta a mostani művelet már a harmadik a maga nemében. 
MTI

A brazil űrkutatási intézet szerint 2010 augusztusa és 2011 júliusa között kb. 6240 négyzetkilométernyi erdőt vágtak ki az Amazonas térségében (az annyi mint teljes Pest megye Budapesttel együtt). Az erdőterület zsugorodásának mértéke 1995-ben érte el az eddigi tetőfokát: akkor 29 060 négyzetkilométeren irtották ki a fákat az Amazonas mentén. A brazil esőerdőknek már nagyjából a 20 százalékát kiirtották. (És nem túl jók a kilátások, decemberben a brazil szenátus 59-7 ellenében elfogadott egy törvényjavaslatot, amely lazítana az esőerdők védelmén. További infó a gonosz törvényről itt.)

Az UNESCO szellemi kulturális örökség kormányközi bizottsága csütörtökön kilenc olyan elemmel növelte a szellemi örökség listáját, amelyek úgynevezett sürgős megóvást igényelnek.

Az eltűnés által fenyegetett szellemi kulturális örökség kategória UNESCO-listájára mások mellett felkerült a Koredugaw mali titkos társaság szertartása, az északkelet-kínai hocsék (nanájok) elénekelt meséi, az iráni drámai előadásforma, a nakkali vagy az indonézek "ezer kéz tánca".

Brazíliából a yaokwa, az enawene nawe amazóniai nép rítusa került a listára. Az enawene nawe népcsoport Amazónia déli részén él, amely a yaokwa nevű, kb. 7 hónapig tartó ceremóniáját a száraz évszakban tartja. Ezzel tisztelik meg a Yakairiti szellemeket és biztosítják a kozmikus és a társadalmi rendet. A tízperces filmből kiderül, hogyan.

(Figyelem, pucér embereket tartalmazó videó!)

Nagyobb erdőterületet pusztítottak ki tavaly az Amazonas térségében, mint az a korábbi adatokban szerepelt, ezért a brazil kormány kiigazította erről szóló jelentését - írja az MTI.

Eredetileg 6450 négyzetkilométernyi erdőterület kivágását jelentette be a kormány, amelynek környezetvédelmi minisztériuma október elején arról tájékoztatott, hogy fölfelé kellett módosítani az adatot, ugyanis összesen 7000 négyzetkilométeren történt erdőirtás 2009 augusztusa és 2010 júliusa között.

Így néz ki az amazonasi esőerdő irtás után

Az eltérés oka, hogy az illetékesek műholdas becslés alapján mérik fel a kiirtott erdőterület nagyságát, ezt az adatot azonban az ellenőrzés után rendszerint ki kell igazítani.

Bár a kiirtott esőerdő területe jelentős, az elmúlt húsz évben még így is ez a legalacsonyabb adat. Az erdőterület zsugorodása 1995-ben érte el a rekordnagyságot: abban az évben közel 30 ezer négyzetkilométeren irtották ki a fákat az Amazonas mentén.

Brazília a 2009-es koppenhágai klímacsúcson elkötelezte magát amellett, hogy 2020-ig nyolcvan százalékkal csökkenti az amazonasi esőerdő irtását. A térség esőerdőinek húsz százaléka esett eddig áldozatul, pedig a globális felmelegedés elleni küzdelem szempontjából kardinális az Amazonas esőerdőinek megőrzése.

Amellett, hogy érző emberként természetesen aggódom a földgolyó sorsáért, ezt a hírt azért is szemlézem, hogy leírhassam végre a megkongatja a vészharangokat illetve bolygónk tüdeje kifejezéseket.

A tréfát félretéve: most már állítólag tényleg komoly veszélyben van bolygónk tüdeje, az Amazonas vidéke, ezért a brazil alsóház megkongatta a vészharangokat és jóváhagyott egy, az esőerdő kizsigerelése elleni törvényt. Brazíliában amúgy is már hónapok óta parázs a helyzet, miután több, az illegális fakitermelések ellen fellépő ismert környezetvédőt meggyilkoltak az illegális fakitermelők által felbérelt bérgyilkosok.

Mindezek miatt jóváhagyták az erdészeti jogszabályok megváltoztatását, de a hírek szerint a favágó lobbi akkora hatással van a közvéleményre, hogy az ötletnek nincs túl sok támogatója. Még rosszabb hír, hogy a törvényt Dilma elnök is megvétózhatja.

Készült egy angol nylvű petíció, melynek megfogalmazói azt szeretnék, ha az egész globális üggyé kerekedne. Online aláírásgyűjtésbe kezdtek, amelyben minden érző emberre számítanak (külön érdekesség, hogy követni lehet, ahogy percről-percre egyre nő az aláírásokat jelző kukac).

Aztán amikor 500 ezer aláírást elér a petíció, odanyomják Dilma elnök orra alá. (Nem ellenőriztem le annyira ezt az Avaaz.org-ot, de nekem okénak tűnik.)

Ami azért is hasznos, mert még egy csomó növény rejtőzhet az Amazonas őserdeiben, amit még nem fedezett fel senki. A hír:

"Botanikus Wikipedia", Amazónia több ezer növényfaját számba vevő internetes lexikon készül 2012-től az IBM informatikai cég és a brazil kormány összefogásával. A kezdeményezés célja, hogy Amazónia őserdeinek összes faját leírják, ez lehetővé teszi azt is, hogy eddig nem ismert növényeket katalogizáljanak biológiai adatok összehasonlításával. A lexikon első változata már a fenntartható fejlődéssel foglalkozó Rio+20 nevű ENSZ konferenciára elkészült. A tanácskozás az 1992-es Rio de Janeiró-i Föld-csúcs évfordulóját ünnepli.

Aloizio Mercandante, a brazil kormány tudományért és technológiáért felelős minisztere a napokban írt alá megállapodást az IBM képviselőivel a wikiflora.org nevű portál létrehozására (egyelőre nincs ott semmi, sőt, a szöveg szerint szabad is a domain, de ezt biztos hamar frissítik). A szabad enciklopédiát az olvasók gazdagíthatják a növényfajok leírásával és élőhelyének meghatározásával, a feltöltött információkat tudósok fésülik át és hagyják jóvá.

"Ha nem találunk új módszereket, több mint száz évet emészthet fel, Amazónia teljes megismerése" - idézte a Folha című Sao Paoló-i lap a minisztert. A honlappal az is el akarják érni, hogy nem szakértők is segítsék az amazonasi erdők biológiai sokféleségének felfedezését.

"Az is lehetőség a fenntartható fejlődés egy alternatív útjának megteremtésére, hogy nemcsak az erdőirtások ellen küzdünk, hanem értéket adunk a biodiverzitásnak, hogy megismerjük és megmutatjuk jelentőségét az élelmezés és az orvoslás terén" - fűzte hozzá Mercandante. A politikus kiemelte annak a genetikai anyagnak a gazdagságát, amelyet Amazónia Brazíliának és a bolygónak nyújt.

Kutatók szerint eddig az esőerdők 2500 növényfaját írták le, ez valószínűleg csak ötöde Amazónia flórájának.
(MTI)

Itt is az újév első híre, egy lapszemle, mert gyengélkedem, így most csak ennyire futja. Az MTI írta meg a következő érdekességeket:

"Brazília szigorú hadjáratba kezd idén az olyan vállalatok ellen, amelyek a helyi ritka állat-, és növényfajokból készített termékeikkel tesznek szert jelentős haszonra, ám ezért semmilyen, vagy csak kis mértékű kárpótlásban részesítik a dél-amerikai országot, illetve az őslakos közösségeket."

Amazonas

Még egy idézet: "Idén valódi hajtóvadászat indul az olyan cégek ellen, amelyek a törvényi előírások ellenére a helyi kormány előzetes tájékoztatása nélkül kezdenek bele az őshonos fajok felhasználásával történő gyógyszer- és egyéb készítmények gyártásába. A pénzbüntetés összege várhatóan 29 millió realra (3,6 milliárd forint) nő majd cégenként, és a vállalatok akár az országban való gyártási engedélyüket is elveszthetik, ha kiderül, hogy illegálisan működnek"

Itt pedig a teljes cikk.