Izaura barátai

Hopp, majdnem kimaradt egy igen fontos tudásmorzsa. Pár napja, május 14-én a brazil országos igazságügyi tanács de facto engedélyezte a melegházasságot, rövidre zárva a parlament évek óta húzódó vitáját az ügyben. A döntést elvben még megkérdőjelezheti a legfelsőbb bíróság vagy a törvényhozás - írja az MTI. Előzőleg már tucatnyi szövetségi állam, köztük Sao Paulo is elfogadta az azonos neműek tartós együttélésének házassággá változtatását.

Brazília a világ elsőszámú kávé, cukornád és narancstermelője, kevésbé ismert, hogy itt készítik a világon a legtöbb kis és közepes nagyságú repülőgépet is.

Itt, 06.33-nál (vigyázat, német nyelv!)

Minden második órában egy újabb ember lesz milliomos Brazíliában a Forbes magazin szerint. 2011-ben a lap összeszámolta a hatalmas ország milliomosait (azt nem tudom, hogy reálban vagy dollárban számolt) és 160 ezer (ez kb. Pécs lakosságának felel meg) milliomost és nagyjából 30 milliárdost talált. Hetven százalékuk São Paulo és Rio de Janeiro államban él.

Ezt Rónai Páltól tudom, aki ezt írta: "Egyetlen olyan íróismerősöm volt, aki valaha megpróbálkozott a portugáltanulással, Kosztolányi Dezső. Egyszer elbeszélgetett velem erről a nyelvről, amelyet lágynak és vidámnak talált, mint a madárcsicsergést."

(Rónai Pál.: Latin és mosoly)

1888 - ekkor írta alá ugyanis egy bizonyos Isabella hercegnő a Lei Áureát, azaz az Arany törvényt. Egész pontosan május 13-án kanyarintotta rá a nevét a lent látható dokumentumra, amivel közel egymillió embert szabadított fel. Ebben amúgy nem voltak túl nagy úttörők a brazilok, sőt, a nyugati világban voltaképp ők voltak az utolsók, akik megtették ezt a szép, humánus gesztust.

Az Arany törvény

A brazil űrkutatási intézet szerint 2010 augusztusa és 2011 júliusa között kb. 6240 négyzetkilométernyi erdőt vágtak ki az Amazonas térségében (az annyi mint teljes Pest megye Budapesttel együtt). Az erdőterület zsugorodásának mértéke 1995-ben érte el az eddigi tetőfokát: akkor 29 060 négyzetkilométeren irtották ki a fákat az Amazonas mentén. A brazil esőerdőknek már nagyjából a 20 százalékát kiirtották. (És nem túl jók a kilátások, decemberben a brazil szenátus 59-7 ellenében elfogadott egy törvényjavaslatot, amely lazítana az esőerdők védelmén. További infó a gonosz törvényről itt.)

A brazil földrajzi és statisztikai intézet adatai szerint több mint 11,4 millió ember, azaz Brazília lakosságának hat százaléka él favelákban. Az országban 6329 favelát tartanak számon, a legtöbbet (23,2%) Sao Paolo államban, a második legtöbb (19,1%) Rio de Janeiro államban van.

A favelákban álló bádogházak 67,3 százalékában van szennyvízcsatorna, 72,5 százalékában áram, 88,3 százalékában folyó víz és a szemétszállítás is működik.

A riói Rocinhát  tartják a világ legnagyobb favelájának

Abaporu (tupi-guarani nyelvben a szó jelentése: az ember aki eszik) Tarsila do Amaral 1928-ban készült munkája jelenleg a világ legtöbbet érő brazil festménye. A kép - olajfestmény vásznon - egy születésnapi ajándék volt Oswald de Andrade írónak, aki akkoriban a művésznő férje volt.

A kép értéke eléri 1,5 millió dollár (nem fogom átszámolni, mennyi ez forintban, nyilván sok), ezt az összeget fizette ki ugyanis Eduardo Costantini argentin gyűjtő 1995-ben. Jelenleg a Museo de Arte Latinoamericano de Buenos Airesben van kiállítva, aminek a rövidítése MALBA és a nevéből is kiolvasható, hogy Buenos Airesban található. A képen egy ember, a Nap és egy kaktusz kompozíciója látható, ami arra inspirálta Oswald de Andradét, hogy megírja az Anthropophagite Manifestót és ennek következményeként létrehozza az ún. Anthropophagic Movementet, melynek a célja az volt, hogy lenyelje az európai kultúrát, majd pedig valami kulturálisan nagyon brazillá alakítsa át.

Ehhez kapcsolódik az a hír, hogy mostanában a latin-amerikai - különösen a brazil - művészet iránt mutatkozik a legnagyobb érdeklődés a Christie's és a Sotheby's aukciós házak árverésén: 2008 óta nem folyt be olyan összeg, mint az idei aukciókon.

(Folytatás és érdekes tanulságok a következő oldalon!)

2001. július 19-én lépett életbe a magyar és a brazil kormány között aláírt, a magánútlevéllel utazó emberek kölcsönös vízummentes utazásáról szóló megállapodás. Ezt most Kövér László aktuális brazíliai látogatásához kapcsolódóan közöljük.

(A blog egyébként nagyon hálás lenne, ha Kövér László személyesen beszámolna nekünk tapasztalatairól, esetleg küldene néhány fotót az Ipanemáról, ahova minden bizonnyal elvitték a vendégszerető brazilok.)