Izaura barátai

Ezrek megélhetése kerül veszélybe június elsejétől, mert a brazil kormány közegészségügyi és környezetvédelmi okokra hivatkozva bezárja a Rio de Janeiro melletti Gramacho szeméttelepet. A rendkívül veszélyes munkát végző gyűjtögetők szinte másfél évtizedig kapnak kompenzációt, mert elveszítik a megélhetésüket - írja az origo.hu itt. A képre klikkolva pedig egy remek fotógaléria nyílik:

A szemétlerakó sorsára 2010-ben figyelt föl világ, amikor telep mindennapjait bemutató Waste Land (magyar címe: Vik Muniz - A szemét művésze) című dokumentumfilm több nemzetközi fesztiválon (Sundance, Berlin, Seattle, London stb.) összesen tizennyolc díjat nyert, és jelölték az Oscar-díjra is. (Az Izaura-blog pedig több mint egy éve próbál befejezni egy kritikát a filmről.)

A catadorok (gyűjtögetők) közül sokan továbbra is ezen a területen kívánnak dolgozni az új, korszerű hulladék-feldolgozó üzemekben. Számukra képzéseket szerveznek, a Gramacho környékén pedig rendezett lakónegyedet alakítanak ki.

Turisztikai alapdokumentumfilm magyarul 10 percben, Selarónnal, kivágott favela-jelenetekkel és viccesen ejtett capoeirával. (A bikinis csajokat természetesen nem vágták ki.)

Az ELTE Társadalomtudományi Kar „Ha érteni akarod a világot...” címmel idén negyedik alkalommal rendez nemzetközi dokumentumfilm-fesztivált, ahol idén is a társadalmi érzékenységgel bíró filmeké a főszerep.

A háromnapos eseményt március 2-án, pénteken a Waste Land (Hulladéklerakó) című brazil-brit film nyitja, amely Vik Muniz, brazil származású, de az USA-ban élő művész riói projektjét követi három éven át, miközben bemutatja, hogyan formálta át a világ legnagyobb szeméttelepén élők és dolgozók életét. (Erről már van egy szép megkezdett kritikám, amit akkor írtam, amikor hónapokkal ezelőtt láttam a filmet, amit tavaly amúgy az Oscarra is jelöltek. Remélem, másodikáig befejezem végre a posztot és akkor mindenki eldöntheti, meg akarja-e nézni.)

A március 2-4. között a Toldi moziban pörgő ingyenes filmfesztiválon 24 filmet mutatnak be, köztük 16 magyarországi premiert  és itt lesz két magyar dokumentumfilm ősbemutatója is.

Íme egy remek és rövid dokumentumfilm a forró [ejtsd: fohó] nevű táncról, ami Brazília észak-keleti részéről származik, és már az egész hatalmas országban elterjedt.

Bár elsőre tök egyszerűnek tűnik a honi lagzikra emlékeztető kettőt jobbra-kettőt balra, tapasszuk össze az arcot és kövessük szakavatott táncpartnerünket táncstílus, valójában követhetetlen, főleg, ha egy májer táncpartnerrel hoz össze a sors. (Én kb. 8 éve próbálom évente átlagosan kétszer elsajátítani ezt a tényleg nem túl bonyolult táncot, de nem nagyon sikerül, pedig állítólag van mozgáskultúrám).
 
Az alig félórás dokumentumfilmet 2008-ban forgatta két újságíró, Adriana Caitano és Galton Sé, és a Forró Pé-de-Serra mozgalmat járják benne körül. A film bemutatja a forró népszerűvé válását, a hangszereket, a stíluson belüli ritmusokat és három nagy forró-fesztivált is (Rootstock (São Paulo), RioRoots (Rio) Festival Nacional de Forró de Itaúnas (ES)).

Nagy igazságok is elhangoznak benne, és mivel ezeket jobbára egyszerű formában közlik a megszólalók, Tarzan-portugál szinten lévőknek sem fog beletörni a bicskájuk.  Ha viszont angol szövegaláírást szeretne valaki, az is megoldható: „look for the “cc” caption button on the bottom of the video” - ezt mondja a videó. 

Itt a dokumentumfilm kategóriában az Oscaron jelölt, Rióval foglalkozó film, a Waste Land (Hulladéklerakó). Sajnos nem nyert (helyette az Inside Job című film vitte el a díjat), de legalább jelölték. Lucy Walker rendező egy Vik Muniz nevű Amerikában élő brazil művészt követ három éven át, amint a világ legnagyobb szeméttelepén, a Rio de Janeiro-széli Jardim Gramachóban kukabúvárkodik és igyekszik a szemetet művészetté alakítani. A trailer zseniális, klikkoljatok rá!