A szoba egyik ablakabol egy bananfara, a masikbol egy mangofara lehet latni, es epp az iment mutogatta vegig a folyamatosan kedves hazineni, hogy meg milyen gyumolcsfak vannak a kertben. A mangot, a kokuszpalmat es a kesudiot ertettem, a tobbi kb. otrol fogalmam sincs, mi. Annyit meg hozzatett, hogy mindegyiket meg lehet enni, de meg nem ertek be, kiveve a mangot, annak ugyanis epp most van szezonja.
Itt lathato a csodas taj, ahol az apaly-dagaly jelenseg kikezdte szegeny palmafak gyokeret
Mindezt mar Salvadortol 200 kilometerre delre, de meg Bahia allamban tudtuk meg, ahova tegnap erkeztunk Itaparica szigeterol. Azert eppen ide jottunk, mert 4 brazil cimbibol 4 ezt a Marau terseget ajanlotta, amikor megkerdeztuk, hova menjunk Bahiaban. Kb. ot tuti helyet soroltak fel a tersegen belul, mi vegul Barra Grandet valasztottuk es az erkezes utan azonnal megertettuk, hogy igen helyesen: olyan tajba hozott minket a hajo (elotte a busz), amelynek fotojaval a nyolcvanas evekben a panel-nappalik falat diszitettek nagy eloszeretettel. Palmafak, kristalytiszta viz (nagy valtas a lelakott Itaparica utan), kolibrik, papagajok, elkepeszto viragorgia, nagyon kedves emberek stb stb.
(Az idillt megbomlaszto fordulatok a kovetkezo oldalra klikkolva!)
Utolsó kommentek